A jövő térinformatikai háttere – gondolatok a Nemzeti Térinformatikai Alaptérkép szolgáltatás (NTA) jövőjéről

Az NTA az ország első hazai egységes, állami adatforrásokra épülő folyamatosan elérhető alaptérkép-szolgáltatása, amelyre a legkülönbözőbb téradatok és szolgáltatások épülnek, illetve épülhetnek. Dr. Olasz Angéla Téradat-stratégia szakmai vezetővel arról beszélgettünk, hogyan született meg az NTA, milyen innovációs lehetőségeket teremt a téradatok minél szélesebb körű hasznosítására, és hogyan fejleszthető tovább a potenciális adatgazdák együttműködésével. Többek között erről is szó lesz a Lechner Tudásközpont 2026. október 8-i Nemzetközi Téradat-konferenciáján.

Mi az, amit a legtöbben nem tudnak a Nemzeti Térinformatikai Alaptérkép szolgáltatásról?

A legfontosabb talán az, hogy a Nemzeti Térinformatikai Alaptérkép nem egy hagyományos, nyomtatott topográfiai jellegű térkép, hanem egy 2022 márciusa óta működő online alaptérkép-szolgáltatás. A nemzetközi gyakorlatban is találunk hasonló nemzeti alaptérkép-szolgáltatásokat, ezek magyar megfelelője az NTA. Különböző, az online térképi tájékozódást segítő téradatokat integrál egységes formában, és olyan térképi hátteret biztosít, amely segíti más téradatok értelmezését. Különlegessége, hogy olyan adatforrásokra is épül, amelyek ebben a formában máshol nem érhetők el. Ilyenek például a felszínborítási vagy az ingatlan-nyilvántartás térképi adatbázisából levezetett információk.

Hogyan született meg a Nemzeti Térinformatikai Alaptérkép ötlete?

Az NTA egy alulról jövő szakmai kezdeményezésként indult. A kiindulópont egy gyakorlati probléma volt: a szolgáltatott ortofotók és szakági adatok mögött nem állt rendelkezésre olyan egységes alaptérkép, amely segítette volna a tájékozódást és az adatok értelmezését. Felmerült tehát a kérdés: mi lehetne az a közös térképi háttér, amelyre ezek az adatok rávetíthetők?

A fejlesztés kezdetén olyan alapvető tájékozódási elemeket kezdtünk el egységesen térképezi, mint a közlekedési létesítmények (utak, vasutak) és a vízrajz. Később az államigazgatásban már rendelkezésre álló téradatokra építve bővült tovább a térképi tartalom: többek között az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisa, a magyar közigazgatási határok adatbázisa, a MePAR felszínborítás adatbázisa és a Földrajzinév-tár is adatforrásként szolgál. Az NTA ezeknek nem a teljes adattartalmát jeleníti meg, hanem kidolgoztunk minden szükséges adatmodellt, egy egyszerűsített, alaptérképi célra megfelelő szűkített tartalommal. Nagy vonalakban, így jött létre egy mára már folyamatosan frissülő, egységes adattartalmú, állami adatforrásokra épülő szolgáltatás, amelyre további szakági adatok is ráilleszthetők.

Miért fontos, hogy a térképi alapadatokat elérhetővé tegyük?

A téradatok elérhetősége már önmagában is új fejlesztéseket és innovatív felhasználási lehetőségeket teremt. Az NTA bármilyen térképi nézettel rendelkező felületbe illeszthető, WMTS (web map tile service) szolgáltatásként pedig saját informatikai fejlesztés alapvető része is lehet. Így egységes, állami alapadatokra épülő térképi hátteret biztosít a különböző alkalmazások számára. Az korábban használatos szabványok, különböző egyedi térképi jelkulccsal együtt értelmezhető alapadatok egyszerűsített formában, felhasználóbarát jelkulccsal jelennek meg az NTA-án, de az értő használat mellett és kiegészítő ismeretekkel további hasznos információ is leolvasható maradt a több száz integrált adatrétegre kidolgozott egyedi megjelenítés létrehozása által.

Szerinted melyik lesz a konferencia egyik legizgalmasabb kérdése ezen a területen?

A konferenciától nagyon sok mindent várok de NTA témakörben például arra keressük a választ, hogy hogyan tudunk hatékony téradatmegosztást felépíteni úgy, hogy a különböző szereplők közös geometriai alapból indulhassanak ki, és ne legyen redundáns adatgyűjtés. Ez egy triviálisnak tűnő probléma, de nem az, számos téradatgazda számtalan téradatot kezel, feleslegesen. Az NTA az első, de nem elégséges lépés ebbe az irányba, és a nyílt adatpolitika további lehetőségeket teremt a továbbfejlesztésére, innovációra. A nemrég megnyitott NTA WMTS szolgáltatás is ezt a célt szolgálja. Ideális esetben az alaptérkép a megfelelő adatgazdáktól, együttműködési megállapodások mentén érkező megbízható, igen részletes újraintegrált szakági adatokból épülhetne fel. Így minden szereplő a saját, rendelkezésre álló téradatával járulhatna hozzá egy vagy több közös, különböző célú, nyíltan elérhető alaptérkép-szolgáltatás létrehozásához, fenntartásához. Erre a célra is (többek között) égető szükség van egy megfelelő autentikációval ellátott, közös szerkesztő és megosztó téradat-platformra (Nemzeti Téradat Infrastruktúra). Ezáltal valódi hatékonyság lenne elérhető és a párhuzamosságok minimalizálásval új eljárások kidolgozására és a kor kihívásaira gyorsabb válaszokat is képesek lennénk adni, közösen.

Nemzetközi Téradat konferencia 2026

• Időpont: 2026. október 8.
• Helyszín: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, K épület – Díszterem

A részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a konferencia honlapján lehet 2026. szeptember 30-ig, illetve a rendelkezésre álló férőhelyek betöltéséig.

Fotó: Tóth András / Lechner Tudásközpont